LifeT!Lt
2011 januárjában egy blogba menekültem a mindennapok valósága elől, ahova kötöttségek nélkül írhatok akkor, arról, és azt amit akarok. Senki nem szólt bele mi legyen a téma, és magasról szartam le azt is, hogy amit leírok az most éppen kinél veri ki a biztosítékot, és legkevésbé sem érdekelt, hogy a bejegyzések tartalma az most politikailag korrekt-e vagy sem. Szabad világ volt ez, vagy egy vödör ha úgy jobban tetszik, amit időről időre telehányhattam, ha már a közéleti mérgezés kritikus szintet ért el az amúgy sem éppen magas társadalommal szembeni tolerancia küszöbömön. Mint minden jó dolog az életben, persze ez sem tarthatott örökké és főleg nálam nem mert ha valami jó, azt én általában reflexből zúzom porrá, és gördítek magam elé olyan akadályokat, amiket sem átugrani sem megkerülni nem tudok. Szabad voltam és független, erre aláírok egy szerződést, amiben vállalom többek között azt, hogy minimum heti 2 bejegyzést kell írnom a Summerproject nevű dokureallityhez. Kicsit olyan érzésem van a megrendelt bejegyzésekkel kapcsolatban mintha szilveszter lenne, ahol jön a kötelező buli, és muszájból iszol, és muszájból mész bele az éjszakába idióta seggfejek közé a -23 fokban. Nekem speciel még egyetlen szilveszterem sem sikerült nemhogy jól, de még úgy tűrhetően szarul sem mert vagy én dobtam ki a taccsot idő előtt, vagy verekedésbe torkollott az éjszaka, vagy vagy vagy vagy vagy…. rengeteg vagy és mind szarul végződik...
70.nap 90,6 kg 0.nap 110,2 kg
Danival mi van ? Semmi, fogyott 20 kilót. Ezzel a párbeszéddel le is írtam Dani programjának a lényegét, és ezzel a párbeszéddel egyben el is búcsúzik a blog egy újabb emblematikus figurája, igaz csak egy időre. Ha már a régi nagyok szóba jöttek, kénytelen vagyok párhuzamot vonni Petra és Dani programja között mert az alapvető nemek közötti különbségek és klisék, tökéletesen működtek a blog mindkét szereplője között. Petra rengeteg törődést és odafigyelést igényelt, míg Danival semmilyen különösebb problémám nem volt. Nem voltak hisztik és felesleges kiborulások, nem jöttek sms-ek a világ legnyilvánvalóbb kérdéseit feltéve, és úgy általában nem éreztem azt a terhet, hogy nem figyeltem oda amikor kellett, és nem voltam ott amikor szüksége lett volna valakire. Dani mindenféle sallang nélkül megértette és elfogadta amit mondtam neki, és tudtam, hogy csinálja mert ha nem, azt úgyis észre fogom venni. Lementünk kondizni, kimentünk néha futni, és mivel kéthetente pókereztünk, ezért letudtuk rendezni a namivan, naszevasz féle beszélgetéseinket is. Nem mondom, hogy minden zökkenőmentesen ment a programmal és Danival kapcsolatban mert volt egy pont, amikor erősen megingott a dolog még a program közepe felé, ami ugye a pálinka fesztiválos inflagrantin csúcsosodott ki...
Július 20-án kiléptünk a pixelek világából, és a kommentek arctalansága, valamint a Facebook profilok zárt ajtajai után, kézzel fogható valósággá vált a Lifetilt. Egy hosszú út első pár lépéseit tettük meg szerda este a Margitszigeten, és nagyon úgy néz, ki a Lifetilt szekta 2 hetente ülésezni fog a jövőben is. Kezdjük a Runtilt futás három legfontosabb, és legemlékezetesebb mozzanatával. 1. Késtem 2. 19 –en voltunk, amivel szétaláztuk Vadon Janit és a Nike-t 3. Ez a legnagyobb pont. Volt egy srác, aki táskával érkezett, majd miután letette a telefont megkérdezte hol van a grillezős rész, mert akkor ő most oda letenné a táskáját meg egyébként is, most lesz sütés vagy nem, mert a haverja futni ugyan nem jönne, de a grillezésre beugrana ha lesz. Azt hiszitek viccelek pedig erre beszélgetésre minimum 10 tanúm van. Óriási forma volt a srác. Hülye azt hittem ott helyben beesek a Dunába...
