LifeT!Lt

LifeT!lt

Az emberek gyengék, mert egy idő után beleszarnak az életbe. Már megvan a csaj már megvan a csávó, és akkor már lehet úgy kinézni mint egy rakás szar. Csajoknál ez duplán sőt triplán igaz. Úgy érzik elhanyagolhatják magukat. Hát tévedés kedveseim, ezek ágyazzák meg a fasza kis megcsalásokat meg szakításokat nem mellesleg a szexuális élet csökkenését. Be lehet tolni azt a tiramisut, de utána nem kell sírni 36 évesen kutyák között hogy hol rontottam el... bence@lifetilt.hu

Photobucket

Facebook

storekaki.jpg

Utolsó komment

  • Balogh Zsolt: Kedves Bence! A cikked nagyon érdekes, összeszedett, azonban nem értek egyet. Kissé úgy tűnik, ho... (2018.06.15. 19:41) Wasabi A sushi tévedés
  • Christopher Haga: Sokan itt azt vélik hogy most Zyzz agyon ajnározásától van szó, pedig csak egy "riporter" tisztelg... (2016.12.23. 02:13) A Shreddedshian legenda
  • Letícia Mezriczky: Jó kis írás, de nem szavazok az LMP-re (2016.02.11. 11:30) Testalkat edzéstervek nőknek
  • phaszfej: @futbol: Nagyon jó ötlet! (2016.02.05. 06:00) Energiavámpírok
  • SadieThe Wise: www.scribd.com/doc/132235180/Kimelo-Edzes-Nagy-Tulsulyra#scribd Valaki árulja az egyik programot :) (2015.09.02. 16:58) Edzéstervek nőknek l.

(rém)Álmok útján...

 

  

A show business világa kíméletlen, és nem szarozik. Nem érdeklik belső értékek, nem mondja a szomszéd most született elbaszottul ronda gyerekére hogy szép, nem hiteti el nők millióival az első randikon, hogy igen ebből lesz komoly kapcsolat pedig hogy lenne már, de legfőképpen saját magának nem hazudik álmokat.  Nem kelt és nem kerget illúziókat, hanem stabilan áll a lehető legtisztább fejjel a pénztárgép fölött és pörget ki mindenkit, aki nem hozza a megfelelő számokat, vagy nem fér bele abba a megideologizált világképbe amit a show business csak simán szépségnek hív. A szórakoztatóiparnak nem kellenek hosszú távon selejtes termékek (bikicsunáj) és eladhatatlan produkciók. Ahol ideálok és világtrendek találkoznak egy olyan világban ahol minden rózsaszín és még a szivárvány is le van öntve valami szirupos szarral, ott bizony semmi helye nincsen a hétköznapok álságos, képmutató, és zord valóságot bemutató mindennapjainak. Letisztult és egyértelmű világ ez, mert ahol minden színesnek tűnik és csillogóan fényűzőnek, ott valójában minden fekete és fehér. Ha csinos vagy és vonzó, lehetsz akár még tehetségtelen semmihez nem értő nímand is, de ideig óráig akkor is érvényesülhetsz. (Valóvilág, Éden Hotel, Zimány Linda megvan ?) Ha a szépség tehetséggel is párosul, akkor egyenesen nyitva van előtted minden ajtó az élet minden területén, a szórakoztatóipar és minden médiafelület tárt karokkal fog várni. De mi van akkor, ha az élet nem pörgette be neked a külső adottságokat, vagy megindultál a lejtőn és elkezdesz szétesni ? Röviden szopás, hosszabban még nagyobb,  mert akkor köszönik szépen a részvételt és lehet menni vissza a benzinkútra ablaktörlőzni.

A showbiz magának nem hazudik, de mindenki másnak igen. Álmokat ad el és nem létező világokat ajánl fel alternatívaként mindazoknak, akiknek már kurvára elegük van mindabból a szarból ami körülveszi őket nap mint nap.  Ezért akarunk szép nőket és jó kocsikat nézni, elérhetetlen színvonalú életeket végig követni, az ágyon döglő elhízott férjek helyett ideális családapákat nézni, és jól működő családmodellekbe beleképzelni a sajátunkat, de legfőképpen végig nézni azoknak a hétköznapi embereknek a felemelkedését, akikkel a leginkább azonosulni tudunk. Reményt kapunk és kapaszkodót, ami segít túlélni ezt az egész élet nevű fost. Elhinni azt, hogy brandeket másolva, márkákat lájkolva, embereket követve részesei lehetünk mi is annak a bizonyos showbiz kompatibilis boldog életnek.

Ezért működik ez az egész média hájp, és pontosan ezért van a családok 70%-nál a lakás központi helyén a televízió. Az embereknek álmok kellenek a túléléshez és példaképek. Sportolók és csapatok, egy boldog és sikeres nő a Glamour 23. oldalán, aki megtalálta a MUNKÁJÁBAN SIKERES férfit. Nők akiknek sikerült. Egy lefogyott nő, egy boldog anya, koktélozás a SIKERES szingli barátnőkkel, valami elbaszott pózer helyen ami tele van kapaszkodó újgazdag vagy annak látszani akaró senkikkel. Az illúziókkal teli élet és életszínvonal ahova tartozni akarnak, amit a magáénak érez, de amit soha nem tudott elérni és esélye sincs rá hogy részese legyen. Hogy miért nem ? Az tök mindegy. Saját maga korlátai miatt, vagy azért mert a külső körülmények nem engedték meg neki, a kishitű piti szülők félrenevelése, vagy egyszerűen csak azért mert meg sem próbálta megkeresni és átlépni a határait. Ezeket  a vágyakat és érzéseket adják el nekünk nap mint nap, és mi gondolkozás nélkül megvesszük. A reklámok erre alapoznak, a filmek ezért forognak, és a zenéknek ezért írnak szöveget.

A média világba nem fér bele semmi ami átlag alatti, ami kispolgári vagy menthetetlenül hétköznapi, mert bár szívesen azonosulunk Suzanne Boyle-lal  és hitetik el velünk hogy egyszer majd mi is… egyszer majd nekünk is bejön a kurva nagy dobás, attól mi még tudjuk hogy kurvára nem fog.  Mert hiába dobban  együtt a szíve több millió embernek Suzanne Boyle-lal vagy éppen Paul Pottsal, de azért amikor a lámpák kialszanak és a kamerákon benyomják a stop gombot, akkor már csak az érzés kell a kiváltott hatás maga Suzanne Boyle-ra már nincs szükségünk.

A reklámok manipulálása, a tárgyak mindenek felett állása, a státusz szimbólumok amik miatt többnek érezzük magunkat, és amiért társadalomban betöltött pozíciónk felemelkedését várjuk. Pedig az csak egy név az ingeden, egy logó a kocsidon számok egy darab papíron.  Tudja ezt jól mindenki az ügynökségektől kezdve a tévétársaságokon át egészen a nagy stúdiókig.  Ezért tolják a képünkbe a jobbnál jobb nőket, és ezután már tökmindegy, hogy a hirdetés miről szól, vagy mit akarnak eladni. Nőket akarunk látni lehetőleg olyat aki nem a másik szobában ül, és nem a napi 72. hisztijét vágja le éppen, mert egy férfi lehet bármilyen szerelmes mindig is vágyakozni fog egy másik nő után szexuálisan, még akkor is ha soha nem csalná meg a párját. Ez az amit a nők soha nem fognak megérteni.  Mert  el lehet adni több millió Borsodit sörhassal meg rácsos atlétával, de szar csajokkal, nem mosolygó gyerekkel, és nem sikeresnek tűnő férfiakkal, az kurvaélet hogy lófaszt sem. Emlékezzünk a Chokito ronda és finom brand hatalmas bukására, vagy itt  van a Dove, aki elsőként szakított  a hagyományokkal és modellek helyett a hétköznapi nőkkel kezdte el meghatározni magát. Na most az egy dolog, hogy hangár méretűt bukott az elképzelés, mert ki akarna olyan terméket venni ami szembesíti saját magával, és különben is ki akar hétköznapi lenni ? Mondjuk még így a kampány legdübörgőbb heteiben is kínosan ügyeltek arra, hogy azért azok a hétköznapi nők reklám képesen legyenek hétköznapiak. A nők önértékelési válságára alapozni, egyébként az egyik legjövedelmezőbb dolog ezen a földön.

Ha már szóba jött a nők önértékelése akkor nem árt ha megjegyzünk pár dolgot. Mert az egy dolog hogy a nők hova helyezik el magukat és mit gondolnak magukról vagy a világban elfoglalt helyükről, mert kurvára nem érdekel senkit. Csak az számít hogy a férfiak mit gondolnak róluk, és az, hogy a nők mit gondolnak  egymásról, és ez ragyogóan működik oda vissza alapon. Mert én sem a srácok miatt futok le heti 30 kilométereket és halok meg a konditeremben nap mint nap. Egyik nap elgondolkoztam azon, hogy ha nem lennének nők, akkor az ambíció mint fogalom létezne-e a férfiak társadalmában. Vajon ha nem kéne megfelelnünk a nők által a legfontosabbnak tartott perspektíva, ambíció, karrier háromszögnek akkor tényleg mindannyian céltalanul lézengenénk  össze vissza ? Teszem hozzá egyből hogy boldogan és felszabadultan. Igen a nők elvárják, hogy letegyünk valamit arra a kurva asztalra, de cserébe kurvára elvárjuk tőlük a külsőt, az igényességet és az érzéki nőiességet. Ha ezt nem kapjuk meg és nincs erőnk váltani, akkor bizony a média által kínált fantázia világba menekülünk. De ott bizony nincs pardon. Nem lehet lenőtt haj, karikás szem, narancsbőr, megereszkedett fenék, és 10 kiló felesleg. DE elhízott, megfáradt, sörhasú, lecsúszott férfiak sem. Vagy ha igen, hát tovább kapcsol az oly fontos 18-49 éves korosztály.

Most szombaton az első casting körrel elindul a SummerProject. Nézegettem a jelentkezőket és folyamatosan arra gondoltam, hogy fogalmuk sincsen mire vállalkoznak. Teljesen vakon belemennek egy olyan 3 hónapba,  amire meggyőződésem szerint a társaság 90%-a egyáltalán nincsen felkészülve. Sem arra ami fizikálisan vár rájuk, sem arra a mentális nyomásra amit a műsor alatt folyamatosan kapni fognak, de legfőképpen arra  a filézésre nem amire csak média világa képes. Elvárások amikről idáig beszéltem, mert vagy teljesít a srác és átalakul, vagy bukik a műsor és kapcsolnak tovább, mi meg mehetünk vissza a balettba ugrálni. Volt szerencsém ezt a fantasztikus kereskedelmi világot belülről szemlélnem egy ideig, hát mit ne mondjak fantasztikus élmény volt minden perce mondanom sem kell.  

Jó buli lesz ? Azt hiszem igen. Jobb emberek lesznek a műsor végére ? Külsőre mindenképpen. Meg fogják bánni hogy jelentkeztek a műsorra ? Azkurvaélet. De ők legalább megpróbálják. Lehet, hogy elbukik majd de megpróbál változtatni, fejlődni kilépni a hétköznapi keretek közül és megmutatni igen basszátok meg csak merni kell és akarni. Ennek a srácnak messze nem az lesz a feladata, hogy lefogyjon és izmos legyen, hanem az ami Petrának és Daninak is a feladata hogy utat mutasson és inspiráljon. Megmutassa igenis van élet napi 3000 kalória alatt és heti 5 edzéssel is lehet élni munka mellett, hogy bele tudj nézni abba a kurva tükörbe és nem a televert csokiktól lehetsz csak boldog. Mindenkit más cél vezérel, mások a tervek és az indíttatások, de mindenki vár valamit ettől a műsortól, és tovább gondolva az élettől de az, hogy ezt meg is kapja az már csak és kizárólag rajta múlik majd. Szombaton mindenesetre egy kicsivel közelebb kerülünk a megoldáshoz.

Üdvözlöm!

Szívesen megmérettetném magam a Summer Project nézői előtt,hátha egy kis változást és rendszert vinne az étrendembe,életembe,az önbizalmamba.
Ha esetleg bekerülnék úgy érzem csak pozitív hatásai lennének számomra!

Hali, 

Életem nagy álma, hogy rocksztár legyek: félmeztelen gitározás, pózolás a címlapokon. Ez viszont nem megy egy Iggy Pop, vagy egy RHCP szintű felsőtest nélkül. 

Legyetek a Dévényi Tibi bácsim és segítsetek rocksztárrá fogyni!

 

A média és a hozzá szorosan köthető szórakoztatóipar a legtisztább és legőszintébb világ. Ha érzékeltetni akarják  az olvasóval egy sztár tönkremenetelét és lecsúszását, csak közölnek róla egy előtte utána fotót. Elrettentő és ijesztő legalábbis számomra, hogy mit művelhet az emberrel 20-30 kiló felesleg, és itt most messze nem csak a külsőről beszélek. Nem is nagyon hallunk róluk mostanában...

 

 

Answer Questions


A bejegyzés trackback címe:

https://lifetilt.blog.hu/api/trackback/id/tr862803849

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ColT · http://kilatasgaleria.blog.hu/ 2011.05.12. 13:29:52

"Az embereknek álmok kellenek a túléléshez és példaképek."
A hülyéknek, csókolom. Aki csak a Tahóvilág, meg a Blikk színvonaláig jut el... Persze nem véletlen, hogy a hülyék kitermelése folyik, mert ők a jó fogyasztók.

Ajánlom olvasásra (ha még tud olvasni valaki) a Fahrenheit 451 és a Menetelő Maflék c. sci-fiket.
Hasonlóan szemfelnyitó hatásúak, mint ez a cikk.

ColT · http://kilatasgaleria.blog.hu/ 2011.05.12. 13:32:54

"Igen a nők elvárják, hogy letegyünk valamit arra a kurva asztalra"
Hehh, a szőke herceget várják el, mert azt sulykolta a média. Normális ember labdába nem rúg.
Add a Facebook-hoz