Bogi
There is no victory without sacrifice, azaz nincs győzelem áldozat nélkül!
Az eddig hátam mögött hagyott 25 év során, volt részem jópár olyan helyzetben, amikor áldozatokat hoztam és még sikerhez is vezettek, csak a bökkenő az, hogy nem mindig az enyémhez. Végre magamért szeretnék már „szenvedni”! Nem azért, hogy egy közösségben elfogadjanak, vagy éppen ne lógjak ki a csontkollekciókat felsorakoztató éjszakai világból. Ha ilyen célokba kaposzkodok és még el is érem azt, akkor utána az addig hőn áhított vágy úgyis leértékelődik (mint általában a nőknél ha megszereznek valamit utána már kevésbé olyan égetően fontos) és aztán kezdődnek újból a TKO bulik, meg a többszáz kalóriás kaják meg piák bevitele a nagy önfeledt boldogságban, a majd holnap meg holnap után ledolgozom mentőövvel. Úgy érzem, hogy most nőtt be a fejem lágya arra, hogy megtanuljam mit miért csinálok, nem hozhatok úgy döntést, hogy nem gondolok a holnapra, és nem élhetem úgy az életemet, ahogy mások elvárják.
Életemben egyszer éreztem úgy, hogy tettem valamit az egészségemért, körülbelül 4 évvel ezelőtt, amikor is sikerült 70 kg-ra lefogynom közel 95 kg-ról. Isteni érzés volt, de még mindig a régi Bogit láttam a tükörben, és az azt követő 3 év is így telt el, mintha mégsem fogytam volna le. Ez az önelfogadás dolog nehezen megy számomra, és még az élet is úgy hozta, hogy egy olyan pasi volt mellettem, aki nem ösztönzött arra, hogy még jobb csaj legyek, így hát nem foglalkoztam a kinézetemmel és szépen 10 kiló rám is csúszott röpke 4 hónap alatt. A pasi persze már nincs meg (életemben először velem szakítottak), viszont a súlyfelesleg maradt. Na ez a 22-es csapdája, amibe soha többet nem akarok beleesni. Szükségem van egy szellemi fejlődésre, amiben a gátlásaim legyőzése lesz az első lépcsőfok, és bízok abban, hogy megtalálom az utamat a kiegyensúlyozott életvitel felé, és végre őszintén tudok 90 nap múlva a tükörbe mosolyogni.
Kitűztem a célomat, szeretnék 22 kg plusztól megszabadulni, tudatos diétával, rendszeres sporttal, mindezt egy nagyon klassz és inspiráló közösségben. Nincs más hátra, mint előre! Ágyő yo-yo effektus, hello csini Bogi!
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Ajánlott bejegyzések: