A napokban megkérdezték tőlem, hogy mit tennék akkor ha kiderülne rólam hogy halálos beteg vagyok ? "Vennék egy csomag cigit, és végre újra rágyújthatnék" vágtam rá egyből a választ gondolkozás nélkül.
0.nap 60,3 kg
32. nap 57,1 kg
Sok a változó és kevés a stabil elhatározás az életemben. Egyetlen egy dolgot kivéve, amihez mindig is ragaszkodtam és tartom magam hozzá a mai napig is. Egy elhatározás, hogy ha lesz egy gyerekem azt szigorral, szabályok betartása mellett, és kőkemény következetességgel fogom nevelni. Teszem mindezt majd az ő érdekében, hogy ember legyen belőle ne egy jellemtelen képlékeny hedonista senki. Hülyeség, mondták nekem a legtöbben mert ugyan az alapelgondolás jó és mindenki így akarná nevelni az ivadékát –egy bizonyos társadalmi szint felett persze- de ahogy megszületik a gyerek mindezek az elvek és a szigorról alkotott Drákoi kép pillanatok alatt dől majd össze, és ránézve a gyerekre ebből a szabályfaszságból már nem lesz semmi. Ennek ellenére, és ezekkel a hangokkal nem törődve úgy voltam vele, hogy márpedig ez így lesz mert ha embert faragsz abból akit a legjobban szeretsz, azzal fejezed ki a legjobban a szeretetedet mert ez a legtöbb amit megadhatsz neki. Mondhatnám úgy is, hogy így lehet majd belőle boldog és teljes életet élő ember...