LifeT!Lt
A Sziget 1993-as első évében 350 jegyet adtak el a történelem könyvek szerint, és az 1994-es évben is alig több mint 2.500 punk látogatott ki az akkor még Diáksziget néven futó rendezvényre, ami kicsivel több mint 700%-os növekedést jelent. A RunT!lt első futásán 19-en voltunk, a másodikon már 34-en, ami kicsivel több mint 80%-al több embert jelent 1 hónapon belül. És hogy mi az összefüggés? Semmi.
Aki eljött Augusztus 11-én a második blog futásra az láthatta, de mit láthatta érezhette, hogy itt valami nagyon fasza dolog van születőben. Volt aki Bajáról jött fel kizárólag a futás miatt amit ha jól láttam, akkor ez laza 157 km-es utazást jelentett, négyen most futották körbe először a szigetet és szinte mindenki kivétel nélkül jobb eredményt ért el, de basszus percekkel jobbat, mint amit előtte gondolt volna magáról.
„Húzzátok egymást mert most ezért jöttök le, hogy együtt közösen mozogjatok és lehetőleg mindenki sikerélménnyel menjen haza és érjen el önmagához képest olyan eredményt, hogy hazafele azt tudja mondani magának, hogy na bazmeg ezt nem is gondoltam volna magamról…”
Írtam ezt a futást megelőző bejegyzésben, és ez Csütörtökön este tökéletesen megvalósult ami érződött is mindenkin. Az egyik lány aki az első futáson is ott volt, konkrétan 4 perccel futott jobb időt mint 35 nappal azelőtt. Jó dolgok ezek kurva jók, és a szigeten rájöttem hogy a fogyásokon meg az életmód változtató programokon túl a blog a RunT!lt-el vált teljessé egésszé. Bejött továbbá a különböző csoportokra bontás is mert így nagyjából mindenki megtalálta a vele egy tempóban futókat, és nem atomjaira esett szét az egész banda, hanem kisebb nagyobb csoportokban futották le a távot, ezzel is egymást húzva, és érve el a már említett egyéni legjobb időket. Ami a negatívumokat illeti megfogadtam, hogy a Runt!ltel kapcsolatban ezt kihagyom, de azon kívül, hogy hazafele láttam egy hugyozó csövest nem nagyon tudnék belekötni az estébe…
A SummerProject 2. 3. és 4. részét 3 nap alatt vettük fel úgy, hogy leforgattuk Budapesten a piacos meg a konditermi jelenetet, aztán 9 óra forgatás után lementünk a Balatonhoz. De nem ám Siófokra, hanem a halál faszára Keszthely mellé Vonyarcvashegyre ami 250 km. + 3km Szentgyörgyhegy ahol laktunk. Másnap vettük fel a 3. részt, ahol olyan jóízűt bunkó pestizünk, és ahol „nálatok van-e meleg víz” vidékezünk, majd harmadik nap a 4. részt ahol a hangsúly a wakeboardozáson és a szabadtéri edzésen volt. Természetesen nem ez volt eredetileg az ütemterv, csak hát a hangmérnökünk úgy ahogy van elbaszott 2 teljes forgatási nap hanganyagát, így az egészet rohamtempóban kellett újravennünk. Ezért volt késés, ezért volt majdnem 2 hét az első és a második rész között, és ha szar lett a második rész hangulatilag az is azért volt, mert konkrétan a tökünk tele volt azzal, hogy az egészet újra kellett vennünk. A 3 nap alatt forgattunk 20 órát, ami alatt született 7-7,5 óra felvett anyag. Ebből a 7 órából áll össze 2x5 perc. Ne kérdezzétek, tudom én is mert hiába mondom Ádinak, hogy „de basszus 5 perc pont arra elég, hogy semmi ne legyen benne, ellenben képtelenség ennyi idő alatt informatív tartalommal megtölteni az epizódokat mert az kurvára röhejes valahol, hogy forgatunk 5 órát a Fővámtéri piacon erre bekerül a részbe a sajtokról másfél perc és a rozskenyér, holott felvettünk mindent. Sonka, húsok, halak, tej, beálltunk egy akkora zöldséges standhoz, hogy majdnem ránk szakadtak a gyümölcsök, vettünk fel anyagot az alkoholról, a cukrozott piákról, a tejtermékekről, de tényleg mindenről, erre összeáll egy ilyen 5 perc. Ennek mi értelme van ? Erre bemondja Ádi: 5 percnél hosszabb videókat nem néznek meg Youtubeon az emberek. A pofám leszakad. Hogy a picsába ne néznének már meg, csak ne vágjátok ki belőle azokat a jeleneteket ami alapjaiban vinné el ezt az egész műsort. Amikor felrúgom a kurva galambot a piac bejáratnál mert állandóan az arcomba repülnek, vagy amikor imporzzuk az irgalmatlan hülyeségeket. A neten íródott és bemutatott műsorokat három dolog miatt osztják tovább. Kreatív, humoros, vagy mert kiveri az ingerküszöböt. Ha erre a műsor nem képes mehetünk vissza a balettba ugrálni. A LifeT!lt sem azért lett olvasott mert leírom benne, hogy túró, zöldség, fussál, hanem mert az elhízott önkritikátlan emberek pofáját belenyomom a saját zsírjukba és hagyom hogy fuldokoljanak hátha így észhez térnek. Így talán eljut az agyukig, hogy amit tesznek magukkal az egyenlő azzal mintha beledugnák a fejüket a gáztűzhelybe és elfordítanák a gázcsapot. A végeredmény mindenesetre ugyanaz lesz, csak gáz nélkül kicsit tovább tart majd a szenvedés, egy kétségtelenül végig szenvedett, önbizalom hiányos, komplexusokkal, gátakkal teli beszűkült élet befejezéseként...
.jpg)
Mint minden dolog az életben ami előre visz, az egy igennel kezdődik. Ha a lány igent mond az első randira, akkor ott már nagyon nagy balfasznak kell lennünk ahhoz, hogy gondolatban már ne kezdhessük el megkenni a szexualitás szendvicsét mert bizony ott már a lány is feltette a vizet főni a képzeletbeli tűzhelyre… Ezzel a kétségkívül alpári, és nagyon olcsó alsó osztálybeli, cseppet sem humoros metaforával próbáltam érzékeltetni azt, hogy a Runtilt mint mozgalom 3 héttel ezelőtt útjára indult, és mivel volt rá igény szépen halad a beteljesülés felé vezető úton, aminek a végén egy új közösség születhet majd meg megannyi lehetőséggel, és akár új emberi kapcsolatok létrejöttével. A sport bármely formája összehozza az embereket, és arra kellett rájönnöm, hogy a sport az utolsó olyan része az életünknek amiben még képesek vagyunk egymásért mindenféle érdek nélkül küzdeni. A csapatépítő tréningek sem véletlenül jönnek létre, aminek a legszebb megnyilvánulása a céges paintball. Az Isten áldja meg aki ezt kitalálta mert kérhet-e az ember annál többet, hogy legitimen tökön lőhesse a főnökét vagy az irritálóan barom kollegáit. De mégis… Utálhatod egy kollegádat de ha veled kerül egy csapatba akkor ott arra a pár órára ő lesz a társad a csapatban akiben megbízol, akiért együtt harcoltok KÖZÖSEN egy célért. Jó dolgok ezek és ezeken tökéletesen lemérhető a mozgás és a sport ereje mert ez az egész amiért itt vagyunk jóval több szimpla futásnál meg szenvedésnél...
