LifeT!Lt
4 hónappal ezelőtt írtam egy bejegyzést Budapestaurant.com címmel, amiben az online éttermek közül a húsz legismertebb, és a legnagyobb forgalmat bonyolító online éttermeket vizsgáltam olyan szempontok szerint, hogy honnan érdemes, vagy hogy egyáltalán honnan lehet rendelni kaját akkor, ha az ember programban van és diétázik. Az online éttermek mára megkerülhetetlen szereplői lettek a mindennapjainknak, mert már kaját rendelünk a munkahelyünkre, ha bandázunk, ha csajt hívunk át, és bizony anyám rezzenéstelen arccal berendelt 8 adag tejszínes csirkemell csíkokat vegyes körettel apám születésnapjára ünnepi ebéd címmel. Természetesen a rendelt ételek legtöbbször egy jól megpakolt méretes kupac szar kategóriából kerülnek ki, mert nem tudnak annyi pizzát kisütni Budapesten vagy annyi cukrot berendelni, hogy az ne fogyjon el pillanatok alatt, és akkor itt még csak a pizzákról meg a desszertekről beszéltünk. Budapesten mint már írtam, egy két belvárosi kerülettől eltekintve lehetetlen normálisan kajálni, és leírni sem merem milyen állapotok uralkodnak Csepelen, Soroksáron, vagy éppen Pesterzsébeten, na nem mintha Pasarét vagy Zugló jobb lenne. Minimális elmozdulás érzékelhető talán abba az irányba, hogy most már a pörköltszaftos moslékhegyek mellett, azért a legtöbb helyen már megtalálható egy jól elrejtett sarokban a grillezett csirkemellfilé is, de azért a biztonság kedvéért ráolvasztanak valami sajtot is mert még végén nem veszi meg senki alapon ugye… A Budapestaurant.com előző részeiben erre már kitértem, így most kanyarodjunk vissza az online éttermekhez, és kezdjük mindjárt az egyik legnagyobb tévedéssel….
A SUSHI ÉTTERMEK NEM DIÉTÁS HELYEK, sőt majdnem hogy egy emeleten dolgoznak a legismertebb gyorsétterem láncokkal kalória és felesleges zsír bevitelét illetően. Tudom, hogy pár emberben most egy világ omlik össze éppen, és akkor még a Nordsee-ról nem is beszéltem, de nem akarok hirtelen ekkora adagban sokkolni senkit. Nyílván most arra gondoltok, hogy zöldségek, tofu és halak, meg különben is menjek már el a faszba, de attól a tény még tény marad, ami úgy hanzik, hogy a rendszeresen sushi éttermekbe járók egy idő után, simán úgy fognak kinézni mint Schmuck Andor. Ezen az úton haladva, nézzük meg közelebbről a sushi éttermek zászlóshajóját, a Wasabit kicsit közelebbről...
.jpg)
Megtisztelő hogy a mai napon itt lehetek veletek és itt állhatok a felavatási ünnepségeteken a világ egyik legjobb egyetemén. Sosem szereztem diplomát, és az igazat megvallva, most állok a legközelebb egy diplomaosztóhoz. Ma három történetet szeretnék elmesélni az életemből. Ennyi. Semmi extra csak három történet.
Az első történet a pontok egymáshoz kapcsolódásáról szól...
Az első 6 hónap után kiestem a Reed főiskoláról, de utána még kb. másfél évig maradtam mielőtt ténylegesen otthagytam volna. Miért estem ki ? Minden még azelőtt kezdődött mielőtt megszülettem volna. A vér szerinti édesanyám egy fiatal, főiskolát végzett nő volt, aki eldöntötte hogy örökbefogadó szülőknek ad. Úgy érezte diplomás embereknek kell adnia a gyermekét. Már minden elő volt készítve ahhoz, hogy egy ügyvéd házaspár örökbe fogadjon, ám amikor megszülettem, ők az utolsó pillanatban úgy döntöttek, egy lányt akarnak és nem egy fiút. Így esett, hogy felhívták a várólistán lévő következő szüleimet az éjszaka közepén, és csak egyetlen kérdést tettek fel nekik. „Született egy nem várt kisfiú elfogadják őt”? Mire ők azt felelték: „Természetesen”! A vér szerinti édesanyám később megtudta, hogy az új nevelőanyám sosem végezte el az egyetemet, és nevelőapám sosem tette le az érettségit, ezért végül megtagadta az örökbefogadó papírok aláírását, ám pár hónappal később a szüleim meggyőzték édesanyámat és megígérték neki, ha eljön az idő mindenféleképpen főiskolába fognak járatni. Így kezdődött az életem…
