Zsanett és Dominik, a párkapcsolatok jövőjébe vetett régen elveszített hitemet adták vissza. Csak ennyit szerettem volna hozzáfűzni...
Zsanett
A súlyomat illetően nem történt szignifikáns változás az előző bejegyzés óta, de igazából számítottam erre. Ugyan nem érzek magamon jelentősebb felesleget, ellenben, az a kevés, az egyre jobban zavar. Az utóbbi három hét kondis edzéseinek köszönhetően, látok némi változást a tükörben, elsősorban a váll-kar-has területen… de korántsem vagyok elégedett, a fenék-comb duóról meg ne is beszéljünk. (jajjjj L )
Az utóbbi időszakban az változott, hogy a diéta már egyáltalán nem tudatos odafigyelést ÉS igénylő valami, hanem teljesen megszokott napi rutin. Bár, most a megfelelő fehérje bevitelre próbálok fokozottabban figyelni. Most már csak hetente egyszer futok, és hiányzik. A futás egyszerű: fogom a kis cipőmet, felhúzom, kilépek a házból, és futás. Van a park, vagyok én, meg vannak a gondolataim. Aztán pedig a jóleső fáradtság. A kondi érdekesebb: mert ott van az a sok fura gép, a tükrök, amik kendőzetlenül megmutatják, mi a pálya. És ott van a tökéletesre épített és/vagy barnított, fekvenyomó izomkolosszusok kasztja, meg a kis szürkeegér zsanika, a zavart pillantásaival, és a „tejóég, hogy kell erre felülni???” gondolatokkal. A kondiban nincs rutinom, és fogalmam sincs, hogy jól csinálom-e, hogy van-e így értelme. Míg a futással meg a diétával szinte lerobbantak a kilók, most nem látom azt a dinamikus változást. Pedig csinálom ezerrel, 5-kor kelek, hogy 7-re már a teremben legyek a város másik végén. Az eredmények mégse jönnek, és ettől feszült és türelmetlen vagyok. Olyannira türelmetlen, hogy a pihenőnapomon is előveszem otthon a súlyzókat, meg a római padot. Nehéz ügy.
És itt van az esküvő is, már csak 12-t kell aludni…
Hát az alvással egyre inkább gondok vannak, mert folyton kattog az agyam, képzeletbeli (és valós) check list-eket töltögetek, és hát idegbeteg vagyok, na. Néha úgy érzem, én leszek a legelcseszettebb menyasszony, nem lesz jó a hajam, nem jön el a zenekar, szar lesz az idő, a vendégek nem fogják jól érezni magukat, nem lesz elég/jó a kaja/pia, stb.
Hátra van egy jegyesoktatás, hajfestés, egyeztetések végeláthatatlan sora (zenekar, vőfély, pincérek, dekoros, kivanmég????), szépészeti kezelések végeláthatatlan sora nekem (amire valóban nagy szükségem is lesz.), valószínűleg néhány kiborulás.
- nincsenek kiválasztva a zenék a ceremóniára
- Dominiknak nincs cipője
- nincs meg a vacsora alatti slide show (még a fotók sincsenek beszkennelve)
- az ebayen rendelt gyönyörűséges krém-fehér ékszerszettem kib*szottul Shanghaiban van még, valami ferdeszemű sárga postáskisasszony szekrényének mélyén
- a gyűrűink nincsenek kipolíroztatva
- nincs útlevelünk
- ja, a nászutunk sincs lefoglalva
- fotózási helyszín nincs egyeztetve
Ezt leszámítva minden a legnagyobb rendben. Legközelebb már asszonyként jövök és remélem sokkal csinosabban ;)
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Ajánlott bejegyzések: