Hiányzik a régi Tilt és hiányzik belőle minden egyes perc ami 2011 novembere előtt történt. Más volt akkoriban a blog hangulata, és valahogy sokkal jobban estek akkor a bejegyzések is. Volt kinek írnom, és ami a legfontosabb, még le tudtam írni. A sztori ugyanaz, mint az élet bármely más területein ahol valami elindul, legyen az kulturális vagy civil tömörülés, egy párt ami régen kurva jó volt és nagyon igaz, de sajnos elérte a mozgalom azt a bizonyos kritikus tömeget, amikor már nem működhet minden úgy mint anno régen. A zenekar már nem csak egy pincében játszik 25 embernek, a kezdetben igaz ügyért összeállt csoportokból a terjeszkedés miatt már kiveszett minden, amiért régen megalakultak, már leszedált mindenkit a pénz, és a tömegben rejlő ránk zúduló potenciál. Akik itt vannak az eleje óta azok végig követték ezt a folyamatot, és ha még most is itt vannak, akkor láthatták, hogy mindig is tartani akartam magam egy értékrendhez, és egy bassza meg a rendszer szintű életérzéshez. A baj csak az, hogy már nem megy, és ha őszinte akarok lenni akkor már elég régóta nem megy. Nem megy, mert már nem engedik. Nem az igazságot leplezni akaró perrel fenyegető cégek, és nem is a pénz miatt, hanem a tömeg, az idő kérlelhetetlen változásai, és a megváltozott viszonyok miatt nem megy. Megváltoztak az idők és eltelt más fél év is, megváltozott körülöttem minden, és köztük megváltoztam én is...